Versenyek : Rapala-Mátrai Pergetők 2008 Gyöngyös |
Rapala-Mátrai Pergetők 2008 Gyöngyös
2008.10.10. 12:57
Még szinte véget se ért a Rakamazon szervezésünk keretei között lezajlott pergető versenyünk, közben fogadjuk az őszinte gratulációkat, de már az elkövetkező hétvégén rendezet harmadik Rapala fordulóra készülünk. Igaz, már az első fordulóban bekerültünk a bajnokok kupája elnevezésű döntőbe, de mivel megszerettük a versenysport eme ágát, itt is elindulunk, hogy megmérettessük magunkat és nem utolsó sorban horgásszunk egy jót.
Rapala- Mátrai Pergetők Gyöngyösi „Deli- Tó” Csónakos pergető versenye
Még szinte véget se ért a Rakamazon szervezésünk keretei között lezajlott pergető versenyünk, közben fogadjuk az őszinte gratulációkat, de már az elkövetkező hétvégén rendezet harmadik Rapala fordulóra készülünk. Igaz, már az első fordulóban bekerültünk a bajnokok kupája elnevezésű döntőbe, de mivel megszerettük a versenysport eme ágát, itt is elindulunk, hogy megmérettessük magunkat és nem utolsó sorban horgásszunk egy jót. Tavalyi tapasztalataink alapján csali készletünk többségét most is a gumihalak és twiszterek szín és méretbéli kavalkádja alkotta. Hagyományosan a verseny előtt két nappal érkeztünk meg Gyöngyösre, pontosabban Gyöngyössolymosra, ahol Balázs, mint az egyik szervező és társegyesületünk tagja látta vendégül párosunkat. Sajnos másnap a korai indulás elmaradt, mivel szinte orkán erejű, viharos szél süvített a falucska házai között, ami mint tudjuk a vízen sokkal nagyobb erővel hat. A délelőtt folyamán vízre tettük csónakunkat és még mindig bíztunk a jobb idő eljövetelében. Dél körül a többi csapattal együtt a szél ellenére vízre szálltunk és a halak keresésére indultunk. Nem könnyű feladat ekkora szélben érezni, ahogy a 2-3 méteres vízben talajt fog a twiszterünk. A számos variáció után úgy gondoltam, hogy csak érzés szerint ejtegetem a csalit, kár erőltetni a dolgot.
Először a kibetonozott gát tövét jártuk végig, majd a tározó mélyebb tuskóit kerestük fel. Egyenlőre ütés nélkül megúsztuk a dolgot, de ezen ilyen időben senki sem csodálkozott. Délutánra a 5-6 keresgélő csapatból még senki nem produkált halat. Folytattuk a dobálást és a tó legmélyebb pontjához érve, egyik emelésem elnehezült, mire azonnal beleemeltem. Gyenge rugdalódzása jelezte, nem az öregjéből való a halam. A 80 dekás csukát persze követként engedtük vissza, a versenyre szedje össze nekünk társait. A nagy szélben belefeledkeztünk a pecába és mélaságunkból csak Dávid Feri vacsora meghívása zökkentett ki bennünket. Feri tudta, hogy egy jó vargánya pörkölttel ki tud minket csalogatni a vízről. A gombapörkölt elfogyasztása mellett hosszasan beszélgettünk és „töltődtünk” fel energiával magunkat a másnapi pecához. A szombati reggelünk sem telt kapkodással, mivel még az ágyban hallottuk süvíteni a szelet a házak között. Nyugisan megreggeliztünk, hátha közben csillapodik a szél ereje. Egy óra múlva más versenyzőkhöz hasonlóan, újra a vizet faggattuk, hogy ugyan már árulja el titkát. Persze mondanom sem kell, hogy nem hagyta magát nagyon kifaggatni.
Ha marad a rossz idő, nem kizárt, hogy a sügér lesz a főszereplő?!
Azon a napon Pali csikart ki belőle egy, az előző naphoz hasonló vallomás,t egy kis csukesz formájában. A nap végére maradt a két nap átlagában az egy-egy hal, ami a tó két végéből jött, ezzel nem sok támpontot adva a vasárnapi versenyhez. Estére ismét Feri vendégszeretetére és szakács tudományára bíztuk magunkat, és ismét nem csalódtunk benne. A grillrácson sorra táncoltatta meg a finomabbnál finomabb húsokat nem kis örömünkre. A reggel 5 órai kelés rányomta bélyegét a hangulatunkra és igyekeztünk viszonylag korán lefeküdni. A hat órás versenyen minden erőnkre szükségünk lesz ilyen időjárási körülmények között. Verseny stratégiánkat a fogott halainkra alapoztuk és azt terveztük, hogy elsőként a tó gát felőli részét dobáljuk meg, majd a mélyebb részeket keressük fel. A szervezők és persze a versenyzők is fellélegezhettek a reggeli időjárás láttán. A szél teljesen elállt és tiszta, ragyogó égbolt fogadott bennünket a halőrháznál, ahol már javában folyt a verseny regisztráció és a rajtszámok húzása. Az eligazítást és a szabályok ismertetését Dávid Feri a Mátrai Pergetők elnöke tartotta meg, majd engedte útjára a 45 csapatból álló mezőnyt.
Krasznai Gábor a Rapala Eurohold Zrt.,
Dávid Ferenc a Mátrai Pergetők képviseletében
A kürtszó után mindenki igyekezte elfoglalni a számára legjobb pozíciót. A csapatok többsége a gát vonalában horgonyzott le, mivel az elmúlt évben az itt horgászó csapatok közül kerültek ki a dobogós párosok. Még egy óra sem telt el, amikor a gát tövébe csapódó gumihalamat, szinte még vízközt elkapta valami. A bevágás után óvatosan terelgettem a halat a csónak közelébe, közben Pali már a vízbe tartott nagyméretű merítővel várta, hogy a halamat megszákolhassa. Sikeresen a csónakba emeltük kis csukánkat, aminek nagyon örültünk. Bőszen dobáltunk tovább újabb halakat remélve. Bizodalmunkat a szomszéd csónakban Gégény Viktor is igazolta, mivel még előző napokban eltörött és begipszelt kezével hasonló csukát fárasztott ki. Ezzel kiérdemelte volna legelszántabb pergető díját, már ha ilyen kiosztásra kerülne.
A "különdíjas horgász"
Sajnos az elkövetkezendő órában már csak körülöttünk fogtak egy-egy halat, majd azok a csapatok is sorra hagyták ott a területet. A reggeli gáton lévő tömeg lassacskán eloszlott a tó egészén. Maradva a megbeszéltekhez, úgy döntöttünk, hogy az utolsó két órára a mélyebb vizet keressük fel. Amire oda értünk a szomszédos csapatok már fogtak nem is egy, hanem két-három, zömében süllőt csapatonként. Felcsigázva a fogásokon kezdtünk bele a gumihalak táncoltatásába. Most valahogy nem éreztem a ritmust, annál inkább Pali. Harmadik dobása után izgatottan jelzi, elő a merítőt.
Tóthék is hajrába kezdtek a verseny egyetlen harcsájával.
Tapasztalatból azt egyből a víz alá nyomom, hogy a hal körvonalait láttán azonnal megmeríthessem. Versenyen ezzel nem lehet játszani, mint egy nyugis pecán, amikor egy kapitális halat is csak kézzel vesz ki az ember. Meg van. A mérlegelők hamarosan csónakunk mellett és mérlegük 1,60 körül állapodik meg. Pali következő dobását sem tudja eltéveszteni és egy másik irányból újabb kapást produkál. Itt vannak körülöttünk a tüskések. Hamarosan ez is a merítőnk hálójában találja magát és már a két kiló felett áll be a mérleg számlálója. Ezzel felzárkóztunk a Kisújszállási csapat mellé. Fej fej mellett állunk és mind a ketten a pontjainkat számoljuk. Mivel a pontos adatokat nem ismerjük, csak sejtésünk van az igen szoros eredményről. Ekkor a Rácz Lajos- Vígh Zsigmond páros megfogja negyedik süllőjét elhúzva kis csapatunktól.
Fej- fej mellett
Negyedik halukkal megközelítik a 9 kg-os összfogást, de mi sem hagyjuk magunkat. Tovább szűrjük a vizet és Pali újból a merítőt kéri. A mai napon szívesen töltöm be ezt a feladatot. Izgatottan emeli a mélyből a halat, de elsőre nem sikerül a szákba terelni. Nem mintha ügyetlen lennék, hanem a hal termete nem engedi a korai csónakba emelést. Kerül még egy kört, de már nem engedi Pali a fenék felé. Még egy kör és már alá is toltam a merítőt. Ujjongva örülünk gyönyörű süllőnknek, amivel ugyan csak pályázhatunk a legnagyobb hal díjára is. Mérlegelés után kicsit bosszankodva vesszük tudomásul, hogy süllőnk csak néhány dekával maradt alul a legnagyobb hal versenyében. Ismét behoztuk a lemaradásunkat és így a verseny utolsó fél órájában már mindkét csapat azon drukkol, hogy a másik ne nagyon fogjon már halat.
Méltán megérdemli a puszit, a győzelmet hozta csapatunknak.
Ugratjuk is egymást, hogy ha abbahagyják mi sem horgászunk már, bízva a magasabb pontjainkban. Negyed kettőkor lefújták a versenyt és kíváncsian pakoltuk össze botjainkat. Ekkor még egyik csapat sem lehetet biztos a győzelmében. Az idő továbbra is a szebbik arcát mutatta, így a kikötőben felállított asztalok mellett vártuk, amíg a szervezők összesítették az eredményeket. Közben a csülökpörkölt is elkészült és sorba állhattunk a jól megérdemelt ebédünkért.
A Rapala Eurohold Zrt. Képviseletében, Krasznai Gábor köszönte meg a versenyzők korrekt helytállását és vázolta fel a jövő évre tervezett versenysorozatot. Dávid Feri ismertette az eredményeket. Örömünkre szolgált, hogy a harmadik helyen egyesületünk tagjai a Tóth László- Ifj. Tóth László, apa- fia páros végzett 6,13 kg-os össz fogással. A második és első helyezettek között szoros volt a verseny, ami végül is a Mi Tarsoly- Varga párosunk javára dőlt el mindössze 13 dkg-al.
Rajt sz. |
CSAPAT |
TAGOK |
Össz db. |
Össz Kg. |
Össz Pont |
Helyezés |
41. |
Tarsoly Mihály |
Varga Pál |
4 |
9,05 |
1305 |
1. |
21. |
Rácz Lajos |
Vigh Zsigmond |
4 |
8,92 |
1292 |
2. |
10. |
Tóth László |
Ifj. Tóth László |
4 |
6,13 |
1013 |
3. |
Legnagyobb hal díja Gyánti Attila 4.80 kg-os süllő.
A három fordulós Rapala kupa selejtező sorozata ezzel véget is ért. Amire a szervezők viszont nem számítottak, hogy azok a csapatok is újra a dobogó fokára állhatnak, akik az előző versenyeken már bekerültek a döntőbe. Úgy döntöttek, hogy ne rontsák az első három helyezés alapján bekerült párosok esélyeit a döntőben, így
nem kerülnek be a 4-5-6- helyen végzett csapatok. A bajnokok kupája elnevezésű döntőben a helyezések alapján bejutott 6 csapat mellé a szponzorcsapat és a Mátrai Pergetőktől, mint szervező egyesülettől még két csapat indulhat a fődíjért, ami egy Finnországi horgásztúra lesz.
Tarsoly Mihály
|