II. Pergetőkupánk összefoglalója
2007.11.22. 09:28
Egyesületünk 2007.11.11-én másodízben rendezte meg hagyományteremtő pergetőversenyét.
Mivel egyre több ilyen rendezvény kerül megrendezésre, ezzel persze kiemelve a horgászsporton belül a pergetőhorgászat egyre népszerűbb tényét, körültekintően kellett kijelölni versenyünk időpontját.
A Magyar Pergetőhorgászok Egyesületének II. Pergetőkupája
Egyesületünk 2007.11.11-én másodízben rendezte meg hagyományteremtő pergetőversenyét.
Mivel egyre több ilyen rendezvény kerül megrendezésre, ezzel persze kiemelve a horgászsporton belül a pergetőhorgászat egyre népszerűbb tényét, körültekintően kellett kijelölni versenyünk időpontját. Nem szerettük volna, ha az időpont ütközik valamelyik országos vagy nagyobb cég megmérettetésével, ezzel megosztván a pergetőversenyek szerelmeseit. Célkitűzéseinkben szerepelt, hogy a versenyeken az elmúlt években tapasztalt hiányosságokat a legnagyobb körültekintéssel kiküszöböljük, ezzel megfelelő légkört és kellemes kikapcsolódást biztosítsunk a csapatoknak. Az előkészületek már a verseny előtt hónapokkal elkezdődtek. Első és legfontosabb dolog a helyszín biztosítása, mert persze egy olyan vízre volt szükségünk ahol egy nagyobb létszámú mezőny is kényelmesen, egymás zavarása nélkül is elhorgászhat, no meg megfelelő ragadozó állománnyal rendelkezik. Ismerőseink a rakamazi Nagy-Morotvát ajánlották, melyről az előző években rengeteg nagy testű csuka került kifogásra.
Évszázadok óta tükröződik a hegy az előtte kanyargó
víz ölében.
Felkerestük a helyi Kormorán horgászegyesület elnökét Kiss Lajost, aki segítőkészen állt a verseny megrendezéséhez. Felajánlotta a víz bérmentes használatát és a versenyhez elengedhetetlen csónakokról is ígéretet tett.
A munka legnagyobb részét a csónakok szállítása tette ki.
Érkeztek tréleren, vízen, zsilipeléssel egyaránt.
Ez után jött számunkra a feladat, hogy próbahorgászatok során leteszteljük a holtágat. Ez persze nem okozott olyan nagy problémát, mivel megszállott pergetőhorgászok vagyunk. Egyik tiszai csónakunkat leraktuk a vízre, melyből kényelmesen horgászhattunk és mások számára is rendelkezésre tudtuk bocsátani. Módosítottuk az előző versenyünk szabályzatát annyiban, hogy a halradar és az elektromos motor használatát engedélyeztük. Pontrendszerünk maradt a régi, minden egyes nemes hal kifogása után 500 pontot, plusz a minden grammjuk egy pontot ért. Az egyéb ragadozó halakért, mint pl. sügér, domolykó, jász 50 pontot adtunk. Ezzel a pontszámítási technikával a minél több és nagyobb halak becserkészésére próbáltuk ösztönözni a versenyzőket. Pergető versenyünket az országos havi horgászújságban, megyei napilapban, és honlapunkon, társoldalainkon hirdettük meg. Természetesen egyesületünk tagjai, előző versenyünkhöz hasonlóan levélben is kaptak meghívót, mely egyben a szabályokat és a nevezési feltételeket is tartalmazták.
Akik tehették már előző napon megérkeztek és ismerkedtek a holtággal. Cserviéket mi faggattuk újdonsült wobblereiről.
Versenyünk nem jöhetett volna létre szponzoraink és támogatóink segítsége nélkül. Felkerestük előző versenyünk segítőit és új támogatókat is szereztünk. A pergető sport népszerűsítése érdekében szerettük volna a médiát is bevonni. Úgy gondoltuk, hogy eme célunk elérésében nagy hasznunkra válhat a Sport1 TV csatorna Sufix horgászrovata. Felvettük a kapcsolatot a rovat szerkesztőjével, Fülöp Lászlóval, aki biztosított minket az anyag megjelenéséről.
Voltak akik a nehéztüzérséget is bevetették.
A messzebbről hozzánk érkező csapatok többen is jelezték, hogy egy nappal hamarabb érkeznek. Számukra a Tokaji kempingben biztosítottuk a szállás lehetőséget. Úgy gondoltuk, hogy a megmérettetés után az ebédet e késő őszi napon egy kellemes, kultúrált környezetben fogyaszthatnák el a versenyzők, így az eredményhirdetéssel együtt a Tokaji Bonchidai csárdában tartottuk meg. Egy hónappal a verseny előtt tehát már összeállt a kép, már csak az időjárás, a korai hideg húzhatta keresztbe számításainkat. Ahogyan közeledett a nevezési határidő, november 5. egyre nőtt a jelentkező csapatok száma. Még két hét volt hátra, amikor elértük az 50. páros nevezését. Ettől kezdve már csak a csónakkal nevező versenyzőket tudtuk regisztrálni. Végül az 58 nevező csapatból 53 páros indult el a versenyen.
Végre eljött a nagy nap. Az előző nap és az időjósok szerint az égiek is kegyeikbe fogadták versenyünket. Már csak a halaknak kell megfelelően asszisztálni rendezvényünkhöz.
Reggel a nap a gyülekezővel, majd a csapatok regisztrálásával kezdődött. Ezután a rajtszámok és a csónakok sorsolása következett. Tarsoly Mihály egyesületünk vezetője köszöntője után ismertette a versenyszabályzatot. Tájékoztatás után a csapatok izgatottan foglalták el csónakjaikat és mindenki a kiszemelt horgászhely felé indulhatott.
Miután mindenki megérkezett, ismertettük a verseny szabályait.
Mivel nem mindenkinek volt elektromos motorja, így közel fél órát hagytunk a csapatoknak elérni helyeiket. Voltak, akik a holtág sekélyebb, nádszegélyes részeit, voltak, akik a mélyebb, tiszta vízfelületét részesítették előnyben. A folyamatos mérlegelést a halak épségének megóvása érdekében három mérlegelő hajóból végeztük, melyek egyben a versenybírói feladatokat is ellátták.
Nem kellet sokat várni az első farkasok mérlegelésére.
A verseny kezdetét kürtszó jelezte. Szinte az indulás után azonnal jelezték, hogy van mit mérlegelni. A holtág sarkából érkezett a hír. Az Ürögi- Muth páros jól kezdett már is meg van az első haluk. Amire oda ért a mérlegelő csónak már két hallal büszkélkedtek, igaz összesen 630 grammot nyomtak a csíkos hátú ifjoncok. A másik két mérlegelő hajó a holtág középső és legtávolabbi pontját felügyelte.
Kíváncsian lesték a mérleg számlálóját a versenyzők.
Ebben a csónakban kaptak helyt a TV munkatársai is, akik szerettek volna minél több halról és mérlegelésről forgatni. Sorra húztunk el a csapatok mellett, de egyenlőre nem akadt feladatunk. Az egyik Kunhegyesi csapathoz érve intenek, hogy mérlegeljünk. Csendben, óvatosan közelítjük meg őket, nehogy elzavarjuk az esetlegesen a közelben lapuló csukákat. A bilincset a vízből kiemelve termetes jószág kerül a szemünk elé. Nem tippelgetünk, megmérjük 3.56 kg-nál állapodik meg a digitális mérleg számlálója. Gratulálunk a fiuknak, fotó után a nagypofájú visszakerül a holtágba. Ezzel a szép csukával a Zimany- Pál páros átveszi a vezetést. Tovább megyünk és elérjük a legtávolabbi csapatot is. Mivel nincs a közelünkben mérlegelni való visszaindulunk.
A csapatok elfoglalták az egész vizet, kirajzottak,
mint méhek a kaptárból.
Közben észre veszem, hogy az akkumulátorunk gyengélkedik, így lassan, szakaszolva haladunk tovább. Egy órába telik, míg elérjük az indulási pontot. Persze a másik két mérlegelő csónak is küszködik a lemerült akksikkal, de a pótakku megoldja a problémát. Közben a parttól nem messze, a mélyebb vízben horgászó Varga Albert- Molnár Bálint kettős közel 4.40-es csukát fogott. Tekintélyes súlya sokat számít majd a pontozásban, de még nem biztos, hogy a győzelmet hozó zsákmány került a szákba.
Az indulás helyétől nem messze horgásztak Molnár
Bálinték, onnan került kifogásra a legnagyobb
csuka.
A 4-5 kisebb darabot fogó csapatok közben számolgatnak, egy-egy fogott csukával még behozható a hátrányuk a darabos jószággal szemben. Legyengült energiaforrásaink miatt a verseny lefújása előtti egy órában mi már nem mérlegelünk, a halakat a partra kiérve mérjük meg. 13.30. vége a versenynek. Sorra partot érnek a csapatok van, aki hallal van, akik hal nélkül. Közben folyamatosan mérlegelünk több kisebb csukát, majd egy szebb is előkerül, ami 2.65 kg-os súlyával a mezőny harmadik legnagyobb halának bizonyult. Izgatottan kérdezik a versenyzők eredményeik mire lesznek jók, de az összesítésig érdemi választ nem tudunk adni.
A holtág távolabbi részéből is sikergült kapásra
bírni termetesebb jószágot.
Eredményhirdetés és az ebéd a Tokaji Bonchidai csárdában volt, ott gyülekeztek a csapatok. Mivel a számítógép közben megmakacsolta magát , így gyors számolgatásba kezdtünk, hogy minél hamarabb kihirdessük a győztes névsorát. Amire a versenyzők és vendégeink jóllaktak, mi is készen álltunk.
A női versenyzők egyre nagyobb számban jelennek
meg a pergető versenyeken. Versenyünkön 4 hölgy is
próbára tette magát, igaz még csak a férfiak oldalán.
Vendégeink között voltak Rakamaz polgármestere, Farkas Ernő, a Kormorán HE Elnöke, Kiss Lajos, akinek a vizet köszönhetjük. Továbbá Fesztóri Sándor a SZ-SZ-B Megyei Sporthorgász Szövetség Ügyvezető Igazgatója, Dóránt Vilmos a Laguna 2D Kft vezetője, akik támogatásukkal elősegítették rendezvényünk létrejöttét. Szponzorainknak külön köszönet a közel 500000 Ft-os össz. díjazás biztosításáért, így az Owner magyarországi képviseletének, Chervy wobblernek, a Sellő horgászboltnak, a Végállomás horgászboltnak, a Sugóhíd horgászáruháznak, Zénó horgászboltnak, Cájg- Center horgászboltnak, Bélyegzőháznak, Stau-bau Kft-nek, Yamaha Karsai Motorkerékpárnak, vendéglátóinknak a Bonchidai Csárdának. Külön köszönet azon egyesületi tagjainknak, barátainknak, ismerőseinknek, akik segítsége nélkül nem boldogultunk volna.
A győztesek örömteli pillanatai. A nekik járó serleg
mellé az Owner 40-40 ezer forintos ajádékcsomagját
vehették át.
Az eredmények tehát a következők voltak. Az 53 induló párosból 16 csapatnak sikerült halat fogni. Összesen 35 db, azon belül 3 db sügér és 33 db csuka került mérlegelésre. A mezőny össz. fogása 22790 gr, átlag 712 gr/db.
Az egyesület az első hat helyen végzett csapatokat díjazta a közel 500.000 Ft-os összértékű ajándékokkal. Minden női versenyző különdíjban részesült.
1. Ifj. Zimany Ferenc- Pál Mihály Kunhegyes
2. Molnár Bálint- Varga Albert Mátészalka
3. Takács László- Fürtös Attila Szigetszentmiklós
4. Kiss Lóránd- Kürti Tibor Keszthely
5. Horvát József- Csoba Zoltán Nagyvarsány
6. Balázs Zsolt- Kozma Sándor Nyíregyháza
Legnagyobb hal Molnár Bálint 4380gr
Legkisebb hal Kürti Tibor 130gr
Az utólagos gratulációk és visszajelzések szerint erőfeszítéseink és a hosszas szervezői munkánk eredményeként minden résztvevő csapat az elvártak szerint kellemesen érezte magát és jót horgásztak. Külön büszkeséggel tölti el egyesületünket, hogy az első hat helyezett közzül 4 csapat, a győztes csapattal együt egyesületünk tagjai lettek. Többen is jelezték, hogy a következő versenyünkről sem szeretnének lemaradni, mely jóleső érzéssel tölt el bennünket.
|