Írások : A világ legnagyobb édesvízi halfajai-Mekongi harcsa |
A világ legnagyobb édesvízi halfajai-Mekongi harcsa
2011.01.22. 12:52
A világ legnagyobb édesvízi halfajai-Mekongi harcsa
Sokszor hallottuk és olvastuk a „Minden horgász álma egy igazán nagy hal kifogása” című strófát. De legalább is valami hasonlót. És habár kishazánk bővelkedik a nagytestű halfajokban/ kiváló példa erre a leső harcsa, a busa, a ponty vagy épp az amur/ az igazán gigászi méretű halakért bizony át kell lépnünk az országhatárt. Erre viszont elég kevés embernek van lehetősége. Pont emiatt: egy természetfilm csatorna szolgáltatta az ötletet, hogy megpróbálkozom a teljesség igénye nélkül egy sorozatban bemutatni a világ legnagyobb édesvízi halfajait.
Első „vendégünk” a távoli Ázsiából érkezik. Ő nem más, mint az óriásira növő Mekongi harcsa/Mekong catfish/
Mint ahogy azt neve is mutatja: legfőbb elterjedési területe a Délkelet-Ázsiában, Kínában található Mekong-folyó. A vándorlásuk közben, ezek a gigászi teremtmények viszont előfordulnak Kambodzsában, Laoszban, Vietnámban és Thaiföldön is, ahol Pla Bük néven ismerik e fajt, melynek jelentése: egyszerűen csak "nagy hal".
Méretei igazán lenyűgözőek, sok esetben felülmúlják hazai rekorder harcsáinkét is. Legnagyobb példányaik elérhetik 3 métert , és súlyuk meghaladhatja a 300 kilogrammot.
Egyedszámuk az elmúlt században mintegy 95 százalékkal csökkent, így ez a behemót most a kihalás szélére került. Ennek legfőbb oka a túlhalászás, a gátépítések és a vizek gyorsütemű eliszaposodása. A Mekongi óriás harcsa szemei alacsony ülnek nagy és ezüstös szürke fején. Hasa fehéres-sárga. Alapjában véve fogatlan növényevők és az algákat legelészik, hasonlóan az amurokhoz, de emellett állati eredetű táplálékot is magukhoz vesznek. A harcsákra jellemző bajusz csak a fiatal egyedeknél kap szerepet, idősebb korban már nincs funkciója, sem a táplálkozásban, sem pedig a tájékozódásban.
Azok a bizonyos nagy, mélyen ülő szemek.
A faj veszélyeztetettnek tekinthető, legfőképp a túlhalászások miatt. Azonban még mindig fogható különleges engedéllyel. A horgászturizmus mellett/ ami kizárólagosan a Catch&Relase elven működik˛ezek leginkább tudományos célú befogások, melyek a Halászati Minisztérium megbízásából történnek, ahol ikrát gyűjtenek a ritka óriásoktól. Ezeket egy olyan programhoz használják fel, mely a faj mesterséges körülmények közötti szaporítást célozza meg.
Ez a példány talán nincs 300 kg, de bármelyik horgász szívesen megküzdene egy ilyen gigászi hallal, mely nagyobb mint a halász csónakja.
A tudósok nemrég fedezték fel egy igen különös dolgot az óriás Mekong harcsával kapcsolatban. A vizához hasonlóan életük egy részét sós vízben, a tengerben töltik. A legtöbb ember tudatában az él, hogy ez a harcsafajta a méretéből adódóan lusta és lomha. De az a táv, amit életük során többször is megtesznek a tengertől Dél-Kínáig, akár 600mérföld is lehet/ kb. 1000 km/ A kutatásokból többek között az is kiderült, hogy amíg a tengerből felérnek a Mekong-folyóba , hosszú útjuk során hasonlóan nehéz terepakadályokon kell átkelniük, mint az alaszkai lazacoknak. Ezért is jelentenek a fajra nézve, olyan nagy veszélyt a gátépítések, hiszen ahogy az embereknek, úgy ezeknek a csodálatos teremtményeknek is megvannak a maguk korlátai. És ennek az ismeretnek a birtokában már kezdhet körvonalazódni a kép, hogy az a hal, ami ekkora tömeg mellett, ilyen teljesítményre képes, hogyan is védekezhet a horgon.
Ez a példány „csupán” 75 kg, de ezt a súlyt kell a lazacokhoz hasonló módon átjuttatni zúgókon és különböző terepakadályokon.
A Mekong folyó vize egyébként igen sötét, ami megnehezíti a halak mozgásának megfigyelését a felszínen, illetve közvetlen alatta. Ezért fejlesztették ki azt a módszert amellyel meg tudták határozni a világon először a Mekong harcsák vándorlási útvonalát. Ez úgy néz ki, hogy a tudósok a folyók több szakaszán, és a tengerből kifogott harcsákból csont és izomszövet mintát vettek. Mindegyik mintában megtalálható az az egyedi összetételű kémiai izotóp, mely csak a Khone régióban lévő vizekre jellemző. Ez a vegyület az ottani vízesésekkel együtt jut a folyóba, melyek a kőzetből mossák ki azt. Így bizonyítani tudták, hogy nem külön-külön populációkról van szó, hanem folyamatos vándorlásról. Bár ez a módszer a halak követése szempontjából igen egyszerű és hatásos, mégis most alkalmazták először a világon.
Ez a felfedezés egyébként sok más harcsafajnál is felveti a kérdést a szaporodás és vándorlási szokások kapcsán. És ha bebizonyosodik, hogy nem egyedi jellemvonás ez, akkor bizony érdemes átgondolni az „édesvízi” kifejezést bizonyos fajokra, hiszen életük egy részét a sós tengerekben töltik.
Ahogy már említettem, nem az óriás Mekong harcsa az egyetlen tagja a „Világ legnagyobb édesvízi halai” csoportjának. Hasonló méreteket ölthet az Arapaima amely az Amazonas lakója, vagy ha már Kínában járunk, akkor az Óriás Lapátorrú. Róla viszonylag keveset tud a tudomány, de természetesen azért őt is megpróbáljuk bemutatni olvasóinknak.
A Mekong harcsa legnagyobb példánya melyet halászok fogtak ki 356 kg-ot nyomott. A hivatalos horgászbottal kifogott legnagyobb Pangasius gigas-t Thaiföldön fogták. Súlya 293 kg volt.
A világrekorder Mekong harcsa és kifogója. 2005-ben került horogvégre Thaiföldön.
Hamarosan újabb taggal bővül a gigászok csarnoka.
Addig is görbüljön a bot és füstöljön a fék!
Vetró Péter
Forrás: nationalgeographic.com
|