Csukatánc
2007.10.02. 22:30
A holtág öreg nyárfáinak sárguló lombjait megpillantva felidéződtek bennem a tavalyi év néhány feledhetetlen csukás napjai. Szokatlanul enyhe telet tudhatunk magunk mögött és csak reménykedünk valami hasonlóban az idén is, akár a lékhorgászat kedvelőinek a számlájára. A vizeinkről lassan alámerülnek a víz tükrét megtörő töklevélszőnyegek, hínármezők, utat engedvén a csukák kergetésére.
Csukatánc
A holtág öreg nyárfáinak sárguló lombjait megpillantva felidéződtek bennem a tavalyi év néhány feledhetetlen csukás napjai. Szokatlanul enyhe telet tudhatunk magunk mögött és csak reménykedünk valami hasonlóban az idén is, akár a lékhorgászat kedvelőinek a számlájára. A vizeinkről lassan alámerülnek a víz tükrét megtörő töklevélszőnyegek, hínármezők, utat engedvén a csukák kergetésére. Igen, már régen éreztem azt a hirtelen, a semmiből érkező rávágást a botom által a kezembe vezetve, az adrenalint amit a támadása kicsal belőlem. Ezért eldöntöttük, hogy a következő horgászatunk alkalmával kedvenc csukás vizünkre megyünk. Palinak sem kellett kétszer mondani és miután telefonon egyeztettünk másnap délután már az autóban ülve beszéltük meg a haditervet. Mivel nagyon jól ismerjük a vizet és számtalanszor alkalmaztuk a klasszikus csukás műcsalikat, mint a villantók, körforgók így megbeszéltük, hogy csak az újonnan felfedezett Strike Pro-kal fogunk dobálni. Nem könnyű a „tuti”kanalakat lecserélni és bevállalni egy betlit, de csak így tudunk tapasztalatokat szerezni ezekről a wobblerekről. Mint minden horgászatunk ez a napunk sem kezdődött zökkenőmentesen. A csónakba pakolás közben kiderült, hogy a frissen leszurkozott lélekvesztőnkön ömlik be a víz. Miután a sarokba tömködött szurok időlegesen orvosolta a problémát indulhatunk a csíkos hátúak becserkészésére. Pali egy SH 003 AJ-t akasztott a kapocsba én pedig egy JL108S-t választottam. Tanakodtunk merre induljunk és a holtág rövidebbik felére esett a választásunk. A kormányosi feladatokat én láttam el, így amire kikötöttem Pali első dobása már vizet is fogott. Úgy érzed kell az előny? Meg se várod amíg leeresztem a csónaksúlyt?-kérdeztem- Rövid csesztetésem ezzel abba is maradt mert ekkor Pali botja nagyot bólintott. Na ez az amiről beszéltem. Ezt szeretném én is. Két-három kanyar és bukfenc után hamar megszelídült a holtág farkasa és egy közel kettes csukát segítek a csónakba. Jól kezdődik a peca minden horgász így szeretné kezdeni a horgászatot. Ezt „az első dobásra halat fogok” történést már sokszor szerettük volna átélni, hát ezen is túl vagyunk.
A hamar jött csuka, szájában a SH 003AJ
No de hogy ne maradjak le, beélesített botommal vallatni kezdem a víz másik oldalát. Ahogy a csalim a csónakhoz közeledik érdeklődve figyelem a tiszta vízben felbukkanó fahalam mozgását. A JL108S -nek igen nagy, oldalra történő kilengése és gfr színe ellenállhatatlan a csukeszok számára. Gyakran teszem ezt máskor is, így többször is előfordult, hogy végignéztem ahogyan a semmiből előbukkanó ragadozó a csónak mellé érkező csalimat a torkára szívja. Sajnos egyenlőre se közeli se távoli kapást nem tudok kicsikarni, így odébbállunk. A harmadik helyváltoztatás után egy csipkés szélű nádfal előtt teszem le a súlyt. A kiszemelt öblöcskét megdobva wobblerem mesébe illő helyre csobban. „Ha csuka lennék, ott laknék!” hangzik a sokszor elmondott mondócskánk és valóban a negyedik tekerés a hajtókaron meghozza a várva várt halat. Erőteljes, agresszív kapásom jelzi az éhes csuka támadását. Egy két bukfenc, no meg a szokásos csukatánc a víztetőn és már nyakon is csípem a csukacsemetét. Nem az öregek közül való, de talán még harciasabb, mint a nagy testű társai.
Kicsi, de annál éhesebb, éppen elcsípte a wobbler hátsó horgát.
Ekkor már a nap korongja a horizontot simogatta aranyló testével és jelzi számunkra a horgászat végét. Még dobjunk egy párat ,már úgy is a sötétben fogunk kipakolni a csónakból-mondom Palinak- Van még egy három részes EG079JA azt szeretném kipróbálni. Újabb helyre siklunk és már dobom a wobblert. Negyedik dobásomat alig indítom el, amikor egy tolóhullám közelít wobbleremhez. Kissé lassítok a tempón, legyen ideje utolérni csalimat . Még egy tekerés orsóm hajtókarján és” meg van!” csattanok fel. Ez a krokodil is eljátssza a génjeikbe ivódott piruettjeit, mintha közös tánctanárhoz járna mindegyikük. Fotó után ismét visszatérhetett éltető elemében, így vehet még egy-két táncórát a horgászok nem kis örömére.
A tánctanár munka közben és a tanítványa.
Mivel ránk sötétedett már csak az emlékezetünkbe vésődött GPS térképre hagyatkozva navigáltunk ki a holtágat sűrűn behálózó fák és bokrok tengerén. Egy rövid ,de sikeres horgászatot tudhatunk magunk mögött.
Tarsoly Mihály
Magyar Pergetőhorgászok Egyesülete
|