Már jócskán benne vagyunk a pergetőversenyek szezonjában, amikor 2007.10.06-i országos pergetőbajnokság első fordulójára csomagolunk. Június elején sikeresen lebonyolítottuk egyesületünk I. Pergetőkupáját, részt vettünk társegyesületünk mindkét, precízen megrendezett pergetőversenyén. Az idén az OB első fordulója a dunántúli Pötrétén került megrendezésre, mely másod ízben adott helyt e verseny lebonyolítására. Egyéb elfoglaltságaink miatt nem igazán tudtunk sok információt beszerezni a vízről. Barátaink, sporttársaink elbeszélései és tanácsai alapján körvonalazódott bennünk a gondolat és később, mint „isteni szikra” pattant ki fejünkből, hogy ez a víz akár szoros rokonságban is lehetne a mi kedvenc csuka paradicsomunkkal a Szűcs-Tiszával. Mivel ezt a vizet jól ismerjük rögtön sejtettük, hogy hol és mivel kell a csukákat keresni. No de ne menjek elébe a dolgoknak. A pergetőverseny kedvéért közel 460km-t utaztunk, leszámítva a már ránk jellemző többszöri kitérőt, a számunkra ismeretlen utakon.

 Végre megérkeztünk!

Nem is mi lennénk ha egy letérőt vagy egy rendőrlámpát nem néznénk el a kocsiban eltöltött hosszas beszélgetéseink során. A verseny előtti napon indultunk a kora reggeli órákban, hogy még délelőtt folyamán megérkezzünk és be tudjuk járni a tavat legalább az ismerkedés szintjén. Miután megérkeztünk a helyi horgászboltban a napijegyek megváltása után megkaptuk a bérelt csónakunk kulcsát is. A tavon a csónakok kb. 4 méteresek lehettek és kivétel nélkül lemezből készültek. Szokatlan jószágok ezek a mi 6 méteres tiszai ladikjainkhoz képest, de már lassan hozzászokunk a versenyek alatt kisorsolt, néha lélekvesztő vízi alkalmatosságokhoz.

 Békésen várakoztak a csónakok a kikötőben.

Elfoglaltuk csónakunkat és felszereltük nemrég vásárolt elektromos motorunkat, ami nagyban megkönnyíti horgászatainkat, és lecsökkenti zsörtölődésünket egymás iránt, hogy éppen ki evezett többet a peca során. Versenyzőkhöz méltóan nem csak mi, hanem más csapatok is próbahorgászatot tartottak. Így tették ezt egyesületünk, társegyesületünk tagjai is, mint Kürti Tibi, Kiss lóri, Virág Balázs, Zachar Atti, Dávid Feri és....... párosok. Balázsék pénteki csapatát barátnője Rita erősítette aki vállalta az OB-n fogott halak regisztrálását és adatainak feldolgozását a gyors eredményhirdetésért.

Rita a két nap talán legeredményesebb horgásza. Megfogta élete első csukáját és 4 halat is kapásra késztetett körforgójával.

Ezt itt szeretném neki megköszönni a magam és versenytársaim nevében. Mire megérkeztünk ők már a vizet vallatták, Atti egy 2,5-ös csukával, Rita pedig élete, ha nem is a legnagyobb, de az első csukájával büszkélkedhetett.

 A verseny előtti napon Attila is remekelt. Kár ,hogy nem az éles helyzetre tartogatta a puskaport!

Telefonos informálódásunk után mi is belevettettük magunkat a fák és bokrok erdejében. Furcsa volt látni a kazettásan kialakított horgászvizet, melyet a bokrok sorokba történő elrendezésével értek el. A tó vize a tőzegbánya tavakhoz hasonlóan csersavas, sárgás árnyalatban tükröződött. Mivel a mi kis otthoni holtágunkban sem jött be a bokrok horgászata, így a tó nádasokkal, gyékényesekkel szegélyezett széleit vettük célba.

Igazán kemény terep. A fatuskók között csónakázva többen is kapitális csukákat riasztottak meg.

Pali körforgóval, én villantóval kerestem azokat a híres, hírhedt csukákat, amik, mint utóbb kiderült néha néha előkerülnek. Mert ugyebár egy 3 évvel fogott 5-ös meg egy tavalyi szebb nap emlékei még kevesek ahhoz, hogy rákiabáljuk a vízre mennyire csukás. Reményekkel telve kezdtünk dobálni, de két óra elteltével lankadt lelkesedésünk. Úgy látszik itt is betlizünk egy nagyot, mint előző versenyeinken. Előtte való napokban szépen fogjuk a halakat a versenyeken pedig rendre hal nélkül maradunk. A mostani helyzetünk viszont más. Most még az előtte való napon se tudunk produkálni, de legalább meg lesz a csapatunk neve: „Betli Duó”. Pali még összeszorított fogakkal dobál, én már inkább az esélytelenek nyugalmával csévélem a zsinórt orsóm dobjára. Ekkor, hogy kibillentsenek melankólikus hangulatunkból találkozunk össze az előző évi OB győzteseivel.

 Mikiék a rájuk jellemző módon ugratták egymást.

Schlotthauer László és Ruff Miklós duó már harmadik napja barangol a vízen és elmondásuk szerint sikertelenül. Pihenés képen a jövő héten megrendezésre kerülő pergető világbajnokságról faggatjuk őket, hiszen a 2006-os magyar bajnokságot megnyerve kvalifikálták magukat eme nemes megmérettetésre. Sok mindent nem tudtak ők sem, így csak a verseny után tudnak érdemben nyilatkozni. Miután kifújtuk magunkat újra pergetni kezdtünk és lassan elértünk a tó legtávolabbi részében. Rajtunk kívül még egy csónak volt a környéken és kis idő elteltével egy kilós csukát emel ki a vízből. Mi is folyamatosan dobálunk, de még kapást sem tudunk kicsikarni. Mivel már jócskán benne voltunk a délutánban lassan a kikötő felé vettük az irányt. Ekkor ismét egy csónakkal futunk össze melyben ismerős arcokat vélünk felfedezni, akik nem mások, mint Kürti Tibi és Kiss Lóri. Ők villányi borral kínálnak, mi pedig egy kis gyomorkeserűvel vendégeljük meg őket.

 Aki úr az a vizen is úr! Mondhatnánk, talpas pohárból borozgatunk.

Ez után már tényleg indulunk a kikötőbe és estig ott dobálunk tovább. Horgászatunkat kapás nélkül zárjuk és miután bepakoltunk az autóba a szomszéd falu vendéglőjébe tartunk, hogy megvacsorázzunk. Ott futunk össze kedves Tisza-tavi vendéglátónkkal Gajdos Zolival és társával Szarvas Zolival, akik szintén részt vesznek az idei év pergetőbajnokságában. Csatlakoztak még asztalunkhoz a 2006-os bajnokok és a tavon megismert Weidel Attila- Ferenczi János páros. Vacsora után megvitattuk a nap eseményeit ki mit vagy mit nem fogott. Mindenki egyetértett azzal, hogy a versenyt egy-két hallal meg lehet nyerni.

Szarvas Zoli vacsora közben is dolgozik. Az idén Ő a Magyar Válogatott edzője és tanácsadója. Sok sikert a VB-n.

A korai kelés ,a hosszú út rányomta bélyegét hangulatunkra és miután a vacsora is tette a dolgát, úgy döntöttünk megkeressük szállásunkat. Elköszöntünk a társaságtól, hogy jusson egy kis idő a pihenésre is elvégre holnap már ellenfelekként köszönthetjük egymást.

Kiírás szerint 6.00-kor gyülekező, így a reggeli ébresztő 5.30-kor ér minket. Összeszedjük cók- mókjainkat, reménykedtünk, hogy az akkut sikerült a rövidre sikeredett éjszakai pihenőnk alatt feltölteni, és már indulunk a tóhoz. Gyors regisztráció után a 7 órai eligazításra várunk és közben végignézzük a kora reggel érkezőket, miként rakják vízre hozott csónakjaikat. Minden csapat megérkezett így megkezdődik az eligazítás és a rajtszámok sorsolása. A MOHOSZ képviseletében Hajdú Lívia jelent meg és vezényelte le a versenyt.

 2007-től Hajdú Lívia a pergetőversenyek szervezője, köszönhetjük neki a rugalmas hozzáállást.

Nekünk a 10-es rajtszámot sikerült kihúzni és ha jól emlékszem az egyik tavalyi versenyünkön elég jól szerepeltünk az égisze alatt. Közben bepakoltunk a csónakba, ne kelljen kapkodni az indulás előtt. A verseny 8.00-kor kűrszóra kezdődött, de előtte folyamatosan elhagyhattuk a kikötőt, ki-ki a számára ígéretesnek tartott helyekre. Ahogyan azt megbeszéltük ott kezdjük, a versenyt ahol előző nap abbahagytuk a leghátsó sarokban. Ezt két dolog is indokolta, az első, hogy ott láttunk halat fogni előző nap, a másik pedig, hogy a reggel feltámadt szél csak ezen a részen nem háborgatta a vizet. Leengedtük a csónaksúlyt és botunkat beélesítve vártuk a verseny kezdetét. A kürtszó után bizakodva kezdtünk dobálni.Pali körforgót én villantót húztam. A harmadik- negyedik dobásom nem messze csónakunktól a nád szélében landolt. Műcsalim megkezdte szokásos mozdulatait amivel becserkészi áldozatát és ekkor botomba életet lehel valami a víz alól. Fogtam egyet! Mondom Palinak aki éppen leakadt. Leteszi botját és a csuka megszákolásában segédkezik. Sikerült a szákba terelni első halunkat aminek nagyon megörültünk. Gyorsan szájbilincsre tesszük, majd folytatjuk a horgászatot.

 Az első halunk.

Ekkor veszi észre Pali, hogy nincs meg a botja. Valószínű, hogy a beakadt csali lehúzta a csónak széléről a botot, ami a vízben landolt. Ő a botját keresi, hátha beleakad a villantó hármas horga, én tovább pecázok az újabb fogás reményében. A bot nem akar előkerülni és miután szóltunk a mérlegelőknek én is a botot keresem. Fél óra után sikerül megtalálni a vízbe esett botot. Közben a mérlegelők is odaértek, több mint egy kilós halat regisztrálnak nekünk. Újra horgászunk, pali egy bokor kiszögelléséből ismét kapásra késztet egy kis krokodilpofájút, de mellévágott. Én is rádobok, majd újra dobunk, de már nem tudjuk megetetni a vassal a csukát. Pár perc dobálás után ismét a bokor elé dobok. Megint rávágott!-mondom. „Én már azért is kiveszlek onnan! „gondolom magamban és csak oda próbálom beejteni csalimat, amit azóta körforgóra cseréltem. Kis idő múlva meg is van a tettes, ami már kisebb az előzőnél.

 A második már kisebbre sikerült, de "örö é bodottá..."

Nem baj, már ekkor nagyon örültünk. Közben a szomszédos csónakból is fogtak egyet és azt beszéltük, hogy ha mi is fogunk akkor mások is biztosan jól teljesítenek majd. Körbedobáltuk magunkat , így arrébb álltunk. Egy nádcsokor csendélete törte meg a tó sarkának vízét. Balra a nádas, jobbra a fatuskók tengere foglalta el évszázados helyüket. Úgy álltunk meg, hogy elérjük mindhármat. A nádszegély vallatása sikertelen volt, így a magányos nádcsokrot vettem célba. Nem sikerült a tövére dobnom, de talán nem is baj, mert a beesés pillanatában, talán egyet kettőt villanhatott a körforgóm lapátja mielőtt rávágott egy csuka. Dávid Feritől újonnan beszerzett 2.10-es finom botom jól megdolgoztatta a csíkoshátút. Meg van a harmadik halunk. Ezt már el se hiszem. Ismét a mérlegelőket hívjuk,akik számunkra jó hírt hoznak. Egy- két bicska csukán kívül nem fogtak mást a többiek sem. Bizakodva dobálunk tovább, de a verseny lefújásáig már nem sikerül halat produkálnunk. 12.00. vége a versenynek. A kikötőbe érve értesülünk 2-3 darabos fogásokról egy-egy darabosabb jószágokról is. Örömünk kicsit alább hagy és már annak is örülnénk ha az első hatba benne lennénk. Összepakolunk, közben megy az adatok összesítése, amit lerövidít Balázs leptopja és Rita közreműködése. Nem is kellett sokat várni és hamarosan megkezdődött az eredményhirdetés. Hátulról előrefelé történik a helyezési számok ismertetése. Már jócskán a tízen belül vagyunk amikor még nem halljuk nevünket. Túl vagyunk már az ötödiken is, tehát várakozáson felül teljesítettünk, benne vagyunk az első hatban. Végül harmadikként, dobogósként vesszük át a megérdemelt kupát.

 Úgy örültünk, mintha mi lettünk volna az elsők!

Nagyon örültünk és velünk örültek barátaink is, mivel tudták a mai napon nekünk, legközelebb talán nekik kedvez a szerencse, mert tudjuk azért az is kell egy ilyen versenyen.

Tarsoly Mihály, Varga Pál, Lőcsei Tiborné, Szappanos Zoltán, Kovács Tibor

Megtörtént az eredményhirdetés, mindenki összepakolt és a falu kultúrházába indultunk, hogy a jól megérdemelt marhalábszár pörköltünket elfogyasszuk. Jól esett leülni és megtölteni hasunkat ezután az izgalmas nap után. Az ebéd végére lassan kiürült a terem már csak egy páran maradtunk. Természetesen mi a legvégén távoztunk. Elbúcsúztunk barátainktól és mi is útra keltünk, mivel hazafele is 460 km volt még hátra.

 

Helyezés	Rajtszám	CSAPAT TAGOK		Össz darab	Össz Kg.
1.	17.	Lőcsei Tibor	Lőcsei Tiborné	1	4,34
2.	20.	Szappanos Zoltán	Kovács Tibor	3	2,65
3.	10.	Varga Pál	Tarsoly Mihály	3	2,49
4.	30.	Takács Róbert	Bicskei László	3	2,07
5.	31.	Demeter Zsolt	Farkas Szabolcs	1	1,93
6.	9.	Weidel Attila	Ferenczi János	1	1,50
7.	2.	Kovács Krisztián	Bojtár Attila	3	1,35
8.	32.	Lukácsi Béla	Kovács Adrián	1	1,20
9.	28.	Ürögi Lajos	Tóth Tamás	1	1,09
10.	11.	Csorba Tamás	Vágó István	1	1,06
11.	13.	Fürtös Attila	Marosi Attila	1	0,88
12.	29.	Grnák Zoltán	Blázy Tamás	1	0,85
13.	22.	Rácz Nándor	Nagy László	1	0,60
14.	8.	Schlotthauer László	Ruff Miklós	1	0,36
24.	3.	Bicsár János	Fülöp Attila	0	0,00
24.	4.	Kürti Tibor	Kiss Lóránt	0	0,00
24.	5.	Farkas László	ifj. Farkas László	0	0,00
24.	6.	Farkas Tamás	Kulcsár János Balázs	0	0,00
24.	7.	Tóth Sándor	Kosina József	0	0,00
24.	12.	Petrovácz Tamás	Boncz Tamás	0	0,00
24.	14.	Zsedrovits Tibor	Rózsavölgyi Gyula	0	0,00
24.	15.	Jurácsik Gábor	Jurácsik Károly	0	0,00
24.	16.	Dualszky-Kovács István	Saskői Zoltán	0	0,00
24.	18.	Zakhar Attila	Virág Balázs	0	0,00
24.	19.	Erdélyi Norbert	Plank Zoltán	0	0,00
24.	21.	Szarvas Zoltán	Gajdos Zoltán	0	0,00
24.	23.	Dávid Ferenc	Kovács Zoltán	0	0,00
24.	24.	Székely Tamás	Bódi Norbert	0	0,00
24.	25.	Mártai Péter	Patai Sándor	0	0,00
24.	26.	Paltesz Ágnes	Elek Gyula	0	0,00
24.	27.	Simon Zoltán	Vári Hajnalka	0	0,00
24.	33.	Takács László	Takács Lászlóné	0	0,00
24.	1.	Forgó András	Forgó Péter	0	0,00

Tarsoly Mihály

Magyar Pergetőhorgászok Egyesülete

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.